A nagycsoportos kérdés: iskolaérett a gyerekem, vagy sem? Az iskolaérettség nagyon összetett fogalom. A kognitív, az érzelmi és a társas készségek megfelelő színvonala szükséges ahhoz, hogy egy kisgyermek jó esélyekkel vágjon bele az iskolás évekbe. Lássuk, milyen szempontokat kell fontolóra vennünk az iskolaérettség kapcsán!

A nagycsoportos kérdés: iskolaérett a gyerekem, vagy sem?
Az iskolaérettség nagyon összetett fogalom. A kognitív, az érzelmi és a társas készségek megfelelő színvonala szükséges ahhoz, hogy egy kisgyermek jó esélyekkel vágjon bele az iskolás évekbe.
A nyári, tehát iskolakezdésre épphogy csak 6 éves gyerekek esetében könnyebb meglátni az éretlenségre utaló jeleket. Fontos azonban kiemelni, hogy sok kisgyermeknek nincs szüksége, sőt, nem is tesz jót neki, ha "visszatartják" az óvodában.
De honnan is tudhatod, hogy érett-e gyermeked az iskolakezdésre? Természetesen a szülő az, aki legjobban ismeri a gyermekét. Azt azonban fontos észben tartani, hogy szülőként csak a saját gyermekünket ismerjük, tehát általában nincs reális összehasonlítási alapunk, valamint, hogy saját gyermekünk életének sok területére sincs igazán rálátásunk. Ennek a fontos kérdésnek a megítélésében különösen fontos a szakemberekkel való együttműködés. A gyermeked az óvodapedagógusokkal tölti gyermeked a legtöbb időt. Ők látják nagyon sokféle helyzetben, többek között tanulás közben, játék, feladat, társas interakciók alatt is. Nagy tapasztalattal a hátuk mögött, ismerve a gyerek elmúlt 3-4 évben bejárt fejlődési ívét. A véleményük nagyon sok szempontot adhatnak a döntés meghozatalához!
Az egyes különórákon tapasztaltak is fontosak, hiszen képet kaphatsz, hogy gyermeked mennyire képes koncentrálni délelőtt/délután, hogyan teljesít egy személyes, illetve csoportos foglalkozásokon. Sportok esetében fontos információ, hogy mennyire fűti a versenyszellem, hogyan viseli a kudarcot. Mennyire tud kitartóan dolgozni, hogyan működik együtt a társaival...
Az iskolaérettség nagyon összetett fogalom. A kognitív, az érzelmi és a társas készségek megfelelő színvonala szükséges ahhoz, hogy egy kisgyermek jó esélyekkel vágjon bele az iskolás évekbe.
A nyári, tehát iskolakezdésre épphogy csak 6 éves gyerekek esetében könnyebb meglátni az éretlenségre utaló jeleket. Fontos azonban kiemelni, hogy sok kisgyermeknek nincs szüksége, sőt, nem is tesz jót neki, ha "visszatartják" az óvodában.
De honnan is tudhatod, hogy érett-e gyermeked az iskolakezdésre? Természetesen a szülő az, aki legjobban ismeri a gyermekét. Azt azonban fontos észben tartani, hogy szülőként csak a saját gyermekünket ismerjük, tehát általában nincs reális összehasonlítási alapunk, valamint, hogy saját gyermekünk életének sok területére sincs igazán rálátásunk. Ennek a fontos kérdésnek a megítélésében különösen fontos a szakemberekkel való együttműködés. A gyermeked az óvodapedagógusokkal tölti gyermeked a legtöbb időt. Ők látják nagyon sokféle helyzetben, többek között tanulás közben, játék, feladat, társas interakciók alatt is. Nagy tapasztalattal a hátuk mögött, ismerve a gyerek elmúlt 3-4 évben bejárt fejlődési ívét. A véleményük nagyon sok szempontot adhatnak a döntés meghozatalához!
Az egyes különórákon tapasztaltak is fontosak, hiszen képet kaphatsz, hogy gyermeked mennyire képes koncentrálni délelőtt/délután, hogyan teljesít egy személyes, illetve csoportos foglalkozásokon. Sportok esetében fontos információ, hogy mennyire fűti a versenyszellem, hogyan viseli a kudarcot. Mennyire tud kitartóan dolgozni, hogyan működik együtt a társaival...
De nézzük is meg, hogy a kognitív és grafomotoros érettségen kívül mikre érdemes odafigyelni:
Sok a szempont, nagy a tét. Az iskolaérettség megítélése minden család számára nehéz feladat.
Arra tudunk csak biztatni, hogy kommunikálj a gyermek életében jelen lévőkkel, gyűjts minél több információt, és ne halogasd a kérdéssel való foglalkozást!
- Önállóság, kitartás, feladattudat, a sikerek és kudarcok kezelése.
- Praktikus, mindennapi feladatokban (pl.: kancsóból öntés, gombolás...) való jártasság-ügyesség.
- Tud-e várakozni, késleltetni igényeit, (pl.: ki tudja-e várni mondandójával, míg befejezed a telefonálást).
- Új helyzetekben hogyan viselkedik, mennyi oldódási időre van szüksége?
- Ha van feladata, pl.: házimunka, számon tartja-e, odafigyel-e?
- Mennyire tud elmélyedni játékokban, feladatokban, hogyan viseli, ha kizökkentik egy-egy helyzetből?
- Hogyan viszonyul a szabályokhoz? Betartja, betartatja...
Sok a szempont, nagy a tét. Az iskolaérettség megítélése minden család számára nehéz feladat.
Arra tudunk csak biztatni, hogy kommunikálj a gyermek életében jelen lévőkkel, gyűjts minél több információt, és ne halogasd a kérdéssel való foglalkozást!