A nagycsoportos kérdés: iskolaérett a gyerekem, vagy sem?
Az iskolaérettség nagyon összetett fogalom. A kognitív, az érzelmi és a társas készségek megfelelő színvonala szükséges ahhoz, hogy egy kisgyermek jó esélyekkel vágjon bele az iskolás évekbe.
A nyári, tehát iskolakezdésre épphogy csak 6 éves gyerekek esetében könnyebb meglátni az éretlenségre utaló jeleket. Fontos azonban kiemelni, hogy sok kisgyermeknek nincs szüksége, sőt, nem is tesz jót neki, ha "visszatartják" az óvodában.
De honnan is tudhatod, hogy érett-e gyermeked az iskolakezdésre? Természetesen a szülő az, aki legjobban ismeri a gyermekét. Azt azonban fontos észben tartani, hogy szülőként csak a saját gyermekünket ismerjük, tehát általában nincs reális összehasonlítási alapunk, valamint, hogy saját gyermekünk életének sok területére sincs igazán rálátásunk. Ennek a fontos kérdésnek a megítélésében különösen fontos a szakemberekkel való együttműködés. A gyermeked az óvodapedagógusokkal tölti gyermeked a legtöbb időt. Ők látják nagyon sokféle helyzetben, többek között tanulás közben, játék, feladat, társas interakciók alatt is. Nagy tapasztalattal a hátuk mögött, ismerve a gyerek elmúlt 3-4 évben bejárt fejlődési ívét. A véleményük nagyon sok szempontot adhatnak a döntés meghozatalához!
Az egyes különórákon tapasztaltak is fontosak, hiszen képet kaphatsz, hogy gyermeked mennyire képes koncentrálni délelőtt/délután, hogyan teljesít egy személyes, illetve csoportos foglalkozásokon. Sportok esetében fontos információ, hogy mennyire fűti a versenyszellem, hogyan viseli a kudarcot. Mennyire tud kitartóan dolgozni, hogyan működik együtt a társaival...

Tipikusan tavasz végén szokott felmerülni az anyukákban, hogy el kéne kezdeni a pelenkáról való leszokást. Ennek tulajdonképpen semmi alapja sincs. A leszoktatás a gyerek érettségétől, a család figyelmi szintjétől, elkötelezettségétől és aktuális állapotától függ. Ideális esetben, mikor a kicsi már fizikailag és fejben is érett a szobatisztaságra, az átállás rövid idő alatt lezajlik, így megfázástól nem nagyon kell tartani - azaz nem kell ragaszkodni a pucérkodós nyári időszakhoz sem.
​Előfordulhatnak azonban visszaesések a pisilés, kakilás terén. Legtöbbször ezek szerencsére átmenetinek bizonyulnak. Lehet szervi oka, mint erős hurutos állapot, vagy felfázás, de lehet lelki oka is, pl. nem szeret idegen helyen wc-re menni, ezen keresztül próbál kontrollt gyakorolni, vagy a szorongás tüneteként jelenik meg valamely szoobatisztasággal kapcsolatos nehézség. Tartós probléma esetén mindenképp érdemes alaposan kivizsgálni a gyermeket és pszichológus segítségének kérése.
Sok család aggódik amiatt, hogy a gyermekük szobatiszta lesz-e, mire kezdődik az óvoda. Fontos leszögezni, hogy a szobatisztaság nem feltétele az ovi megkezdésének! A gyerekeknek 3 éves kortól oviba kell járniuk. Ennyi szerepel a törvényben, az pedig, hogy ezt pelenkában vagy kisgatáyban teszik, nem. Ez senkit ne nyomasszon.

Nem találkoztam még olyan kisgyerekkel, aki szívesen, önszántából ment aludni a délutáni legjobb játék helyett. Olyannal már igen, akinél nagyon jól alakult a rutin kialakítása, így szó nélkül tette a dolgát még nyáron is. Az biztos, hogy mind különbözőek vagyunk - alvás szempontjából is. Másak az igényeink, másak a szükségleteink. Sőt ezek koronként, időszakonként is változhatnak.
Felnőtt fejjel talán elképzelhetetlen, de az elalvás gyermekkorban akár ijesztő is lehet. Bölcsis korban különösen. Átmeneti tárgyakkal, rongyival, kedvenc plüssel biztosítható az átmenet az otthoni és az intézményben való elalvás között. A gondozók ezt a kihívást legtöbbször zökkenőmentessé teszik. Nehezebb ügy a nem alvó ovisok délutáni pihenése. Elegendő pihenésre minden kisgyermeknek szüksége van a megfelelő fejlődéshez. A 2,5 óra csendben egyhelyben fekvés azonban már sok kisgyermek napjait megkeseríti. Érdemes gyermekünkben is tudatosítanunk, hogy a csendespihenő fontos. Ezt jó lenne relaxált állapotban, nyugodtan tölteni, de, ha más nincs, nyugalomban, mondjuk könyvet nézegetve pihenni. Az óvodapedagógusokkal pedig fontos megtalálni a kompromisszumot, hogy a csoport többi tagja megfelelő körülmények között aludhasson, de a nemalvók se éljék meg egyfajta traumaként a délutánokat.

A hideg idő beálltával óhatatlanul megkezdődik a hurutos időszak. Nem kell betegnek lenni egy orrfolyáshoz, és orrszívó használata sem indokolt, vagy lehetséges minden alkalommal. De itt és most nem fogunk állást foglalni a gyerekbetegségek, igazolások, otthon még nem köhögött igazságok káoszában.
A későbbi szövődmények, mint fülgyulladás, vagy beszédészlelési nehézségek megelőzésének érdekében azonban nagyon fontos az orrfújás megtanulása. Itt is a gyakorlat teszi a mestert. Ha egy kisgyermek nem érez rá az orrfújásra, játékos feladatokkal könnyen megtanulható a folyamat.